Szótár

Szótár

Alacsony hőmérsékletű gázkazán: A hagyományos készülékeket nevezzük így, amelyek a kondenzációs készülékekkel ellentétben nem hasznosítják a füstgázban lévő vízgőz energiáját.

Átfolyós vízmelegítés: Úgy állítja elő a készülék a használati melegvizet, hogy a hideg vizet átfolyatja a készüléken, miközben felmelegíti azt. Az átfolyós készülékek esetében nem áll azonnal rendelkezésre a melegvíz, emellett hőingadozás is előfordulhat, így a tárolós rendszerekkel szemben valamivel alacsonyabb komfortérzetet biztosít. A víz felfűtése akkor indul, amikor a rendszerben meleg vízelvétel történik. Egyes kombi gázkazánok rendelkeznek olyan melegvíz comfort funkcióval, melynek bekapcsolása esetén a kazán mindig melegen tartja a HMV hőcserélőt, így gyorsabban képes meleg vízet előállítani. 

Atmoszférikus égő: Más néven természetes huzatégő. Az égéshez szükséges oxigén magától, ventilátor támogatása nélkül áramlik be, azt a lángképződés környezetéből vonja el az égés. Nyílt égésterű készülékek esetén a környezet levegőjét használja, míg zárt égésterű berendezéseknél külső táplevegő-hozzávezetésen keresztül jut oxigénhez. Az ilyen égők előnye, hogy alacsonyabb a zajkibocsátásuk a túlnyomásos égőkhöz képest, ugyanakkor nem szabályozhatók, csak néhány száz kW-ig alkalmazhatók, és hatásfokuk alacsony.

Atmoszferikus gázkazán: Lásd nyílt égésterű kazán.

COP: Coefficient Of Performance, magyarul teljesítménytényező vagy jóságfok, a fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonysági mutatója. Megmutatja, hogy egységnyi villamos energia befektetése esetén a hőszivattyú segítségével mennyi hőenergia állítható elő. Minél nagyobb a COP érték, annál gazdaságosabban üzemeltethető a hőszivattyú. A COP egy pillanatnyi érték, mely folyamatosan változik, ugyanis számos tényezőtől függ. Elsősorban a hőforrásként szolgáló víz vagy levegő hőmérséklete, valamint az előremenő fűtővíz hőmérséklete határozza meg, de függ a keringető szivattyúk és ventilátorok darabszámától, illetve azok villamos energia fogyasztásától is. A gyártók általában egy diagramon vagy táblázatban szokták megadni a COP értékeket a hőforrás, valamint a fűtővíz hőmérsékletének függvényében.

e-BUS kommunikáció: A fűtési rendszer különböző elemei (pl. kazán és termosztát) közötti szabályozási összeköttetést valósítja meg, lehetőséget biztosít a kétirányú adatáramlásra. Ez egyrészt leegyszerűsíti a vezérlést (pl. kazán meghibásodása esetén nem kell a kazánt vizsgálni, a termosztát kijelzi a problémát), másrészt a rendszer bővítését is megkönnyíti, például lehetőséget biztosít külső szabályozók vagy épületfelügyeleti rendszerek csatlakoztatására.

Faelgázosító kazán: Olyan szilárd tüzelésű kazán, amely megfelelően száraz fával fűthető. A hatékony égés biztosítása érdekében az égés során keletkező gázokhoz levegőt kever hozzá, így ugyanannyi fűtési energia előállításához kevesebb fára van szükség, mint a vegyestüzelésű berendezések esetén.

Folyamatos lángszabályozás: Lásd modulációs lángszabályozás.

Hatásfok: A hatásfok a kazán teljesítményének és a befektetett energiának a hányadosa. A veszteség az égéstermékkel távozó hő. Minél nagyobb egy kazán hatásfoka, annál gazdaságosabban üzemeltethető, hiszen annál jobban hasznosítja a befektetett energiát. A kondenzációs készülékek hatásfoka 92-98 % között található.

Hybrid kazán: A hybrid kazánok esetében a gázkazánt egy hőszivattyúval kombinálják. Utóbbi a levegő hőenergiáját hasznosítja, abból állítja elő a fűtésre szánt hőenergiát, így rendkívül gazdaságos. A hybrid kazánok egy része, mely rendelkezik erre szolgáló automatikával, mindig abban az üzemmódban működik, amely éppen a leggazdaságosabb, erről egy automatika gondoskodik, amely öt értéket vesz figyelembe: a gáz piaci árát, a villamos energia piaci árát, a külső hőmérsékletet, a hőszivattyú COP értékét, valamint a kazán hatásfokát.

HMV: A használati melegvíz rövidítése. A fürdésre, mosogatásra stb. használt melegvizet jelenti.

Hőcserélő: A hőcserélők két közeg hőcseréjét valósítják meg, vagyis egy nagyobb hőmérsékletű (hőleadó) közegtől egy másik, kisebb hőmérsékletű (hőfelvevő) közeghez közvetítik a hőt. Egy kazán esetében például az égéstermék forró hőjét adják át a fűtővíznek.

Hőszivattyú: A környezeti energiát (pl. levegő hőjét) hasznosítja, abból állít elő fűtési energiát, működése rendkívül gazdaságos. Működési elve megfelel a hűtőszekrényének, csak fordítottan működik. Hűtésre, fűtésre és HMV előállítására egyaránt használható.

Indirekt tároló: Használati melegvíz tárolására szolgál. Az átfolyós kombi készülékekkel szemben kényelmesebb megoldást biztosít, ha egy fűtő kazánhoz indirekt tárolót csatlakoztatunk, hiszen így a melegvíz azonnal rendelkezésre áll nagy mennyiségben. Az indirekt tárolókban egy beépített csőkígyó (hőcserélő) falán keresztül, indirekt módon történik a víz felmelegítése. Bármilyen erre felkészített kazánnal felfűthetők, de akár napkollektorral vagy hőszivattyúval is. Az indirekt tárolók egy részébe elektromos fűtés is beszerelhető.

Ionizációs gyújtás: Más néven elektromos gyújtás. Az elektronikus gyújtó csak akkor gyújtja be a kazánt, amikor arra szükség van. Nincs őrláng, nincs készenléti gázfogyasztás, ami gazdaságosabb és biztonságosabb üzemeltetést tesz lehetővé.

IP védettség: International Protection Marking, azaz Nemzetközi Védettség jelölés (néhány helyen Ingress Protection Marking, azaz Behatolás Elleni Védettség jelölés néven hivatkoznak rá). Az IP kód a műszaki berendezések, így többek között a kazánok áramköreit védő készülékház környezeti behatások elleni védettségét jelöli. Magyarországon az MSZ EN 60529:2001 „Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IP kód)” szabvány írja le (nemzetközi szinten az IEC 60529). Az IP kód első számjegye a szilárd anyagokkal, többek között porral szembeni védettséget jelöli, második számjegye a vízállóság mértékét mutatja. Esetenként van egy harmadik számjegy, ez a szilárdságra vonatkozik, emellett kiegészítő betűk is lehetnek. Az IP kódban szereplő nagyobb számok magasabb szintű védettséget jelölnek. A védettségi érték hiányát X betű jelöli. Kazánok esetében gyakori az IP X4D, illetve IP X5D jelölés .

IP X4D: Azok a készülékek, melyeket ezzel a kóddal jelölnek, minden irányból védettek fröccsenő vízzel szemben. A kódban a D betű jelentése: veszélyes részek nem elérhetők huzallal. Az IP X4D elektromos védettségű kazánok akár fürdőszobába is telepíthetőek, ugyanakkor a korábbi, mára hatályát vesztett szabvány a kád fölé telepítést nem engedélyezte, a most érvényben lévő szabvány pedig a gyártók hatáskörébe sorolja ennek eldöntését. Lásd még IP védettség .

IP X5D: Az IP X5D jelölésű kazánok kisnyomású vízsugárral szemben is védettek, emellett veszélyes részek nem elérhetők huzallal. A magas szintű érintésvédelemnek köszönhetően fürdőszobába, akár a kád fölé is telepíthetők. Lásd még IP védettség

Kéményes gázkészülék: Lásd nyílt égésterű kazán

Kombi készülék: A kombi kazánok két funkciót töltenek be, egyszerre fűtenek és biztosítják a használati melegvíz (HMV) előállítását. A fűtőkör mellett csatlakozik hozzájuk a hálózati hidegvíz-vezeték, melyet átfolyós rendszerben melegítenek fel, így a melegvíz nem áll azonnal rendelkezésre, és némi hőingadozás is előfordulhat.

Kondenzációs készülék: A kondenzációs kazánok olyan zárt égésterű (turbós) készülékek, melyek a füstgázban lévő vízgőz hőenergiáját is képesek hasznosítani, az így nyert energiának köszönhető, hogy ezek a kazánok 92-98 % közötti hatásfokkal működnek. A vízgőz hőenergiáját a kondenzáláskor egy nagy felületű hőcserélő segítségével nyerik ki. A folyamat során a füstgáz lehűl, a benne lévő vízgőz pedig lecsapódik, azaz kondenzálódik. Elsősorban alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekhez (pl. padlófűtéshez, falfűtéshez) ideális választás, de megfelelően méretezett rendszer esetében a radiátoros rendszereket is hatékonyan kiszolgálja.

Modulációs lángszabályozás: Folyamatos, fokozatmentes lángszabályozás. A láng méretének folyamatos szabályozásával a fűtőkészülék mindig olyan teljesítményen működik, amely éppen elegendő a szükséges hőmérséklet eléréséhez. Ez más kazánokkal szemben gazdaságosabb működést tesz lehetővé. Ráadásul a folyamatos lángmoduláció kisebb terhelést jelent a hőcserélőre nézve, hiszen a készülék ritkábban kapcsol ki/be. A lángmoduláció előnyeinek kihasználásához kerülni kell a fűtési rendszer túlméretezését.

Modulációs tartomány: Modulációs lángszabályozású készülékek esetén megmutatja, hogy a fűtési teljesítményt milyen tartományon belül lehet fokozatmentesen a hőigényhez igazítani. Minél nagyobb a modulációs tartomány, annál egyenletesebb lehet a fűtési rendszer működése, amely a rendszer energiahatékonyságát, valamint – a ki/bekapcsolások csökkentése révén – élettartamát is növeli.

Nyílt égésterű kazán: Más néven atmoszferikus gázkazán. Égéstere nincs elzárva a környezetétől, így közvetlen környezetének levegőjéből biztosítja az égéshez szükséges oxigént, mellyel rontja az épület levegőminőségét. Működéséhez légbevezetésre, valamint a füstgáz elvezetéséhez viszonylag nagy kéményre van szükség. Kevésbé biztonságos, mint a zárt égésterű kazán, a kémény meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a füstgáz visszaáramlik, ezért a modern kéményes készülékek füstgázszenzorral vannak ellátva, amely probléma esetén leállítja a kazánt. Ugyanakkor érdemes egy szén-monoxid-jelzőt is telepíteni mellé, amely jelzi a megnövekedett szén-monoxid-szintet.

Parapetes: A parapetes jelzőt többnyire azok a zárt égésterű készülékek kapják (jellemzően konvektorok, de vízmelegítőből és kazánból is létezik ilyen), melyeknél a füstgázelveztés faláttöréses módszerrel valósítható meg és nem igényel ventilátoros segítséget. A falba épített csövezetet, valamint a kapcsolódó szerelvényeket jelöli a megnevezés. A zárt égésterű, parapetes kazánok esetében a parapeten keresztül érkezik az égéshez szükséges levegő, és arra távozik az égéstermék is. Mivel zárt rendszer, nem áll fenn szén-monoxid-mérgezés veszélye. A parapetes füstgázelvezetés kiépítésének szigorú előírásai vannak, melyről az OTÉK rendelkezik (pl. néhány kivételtől eltekintve nem lehet épület homlokzatán a parapet).

Pellet kazán: Többféle fenyőforgácsból előállított granulátumot, a pelletet égeti el, abból állít elő energiát. A granulátumot egy csigahajtómű folyamatosan adagolja az égéstérbe, amikor arra szükség van, így sokkal komfortosabb, mint más szilárd tüzelésű (vegyes tüzelésű vagy faelgázosító) kazánok. Rendkívül megbízható és környezetbarát megoldás, amely az automatizálhatóság miatt akár gázkazánok alternatívájaként is megállja a helyét.

Puffertároló: A puffertároló az energia átmeneti tárolására szolgál. Az így eltárolt energia fűtésre és – kombi tároló esetén – használati melegvíz előállítására is alkalmazható. A puffertartállyal ellátott fűtési rendszerek sokkal egyenletesebb működést biztosítanak. Többféle fűtési rendszer esetén is alkalmazható, így például vegyes tüzelésű kazán, napkollektor, hőszivattyú stb. esetén is. Szilárd tüzelésű kazánok mellett is gyakran alkalmazzák, ugyanis ezeknek a készülékeknek nem szabályozható a teljesítménye, így felesleges energia is keletkezik, amit puffertartály beépítésével hasznosítani lehet.

Rétegtároló: A rétegtároló esetében rétegekben történik a víz felfűtése. A felfűtés egy külső hőcserélőn keresztül történik, az így előállított melegvizet a tároló felső részébe vezetik. Gyakorlatilag a hőrétegződés elvét hasznosítják: a forró és hidegvíz fajsúlykülönbsége miatt a tárolóban hőmérsékleti rétegződés jön létre. A hagyományos indirekt tárolókban ezzel szemben egy belső fűtőcsőkígyó melegíti fel a vizet alulról felfelé. A rétegtároló egyrészt energiahatékony működést tesz lehetővé, másrészt hamarabb és magasabb hőmérsékletű hőt lehet kinyerni, mint egy normál tároló esetében, kisebb űrtartalom esetén is magas melegvíz-komfort érhető el vele.

Szilárd tüzelésű kazán: Olyan kazán, mely az energiát szilárd éghető anyagokból, pl. fából, szénből vagy pelletből nyeri. Három típusa létezik: vegyes tüzelésű kazán, faelgázosító kazán és pellet kazán. Más készülékekkel (pl. a gázkazánokkal) összevetve alacsonyabb komfortérzetet biztosít, hiszen a tüzelőanyag előállítása és adagolása folyamatos munkát igényel. Puffertároló beépítésével kényelmesebbé és gazdaságosabbá tehetjük az üzemeltetését.

Túlnyomásos égő: Más néven kényszerlevegős égő. Csappantyúk és ventilátorok segítségével áramoltatja be az égéshez szükséges levegőt. Az atmoszferikus égőkkel szemben szabályozható a működése, mindig az igényelt teljesítményt biztosító tüzelőanyag elégetéséhez szükséges levegőmennyiséget áramoltatja be. Nagyobb zajjal működik, ugyanakkor környezetkímélőbb, biztonságosabb és magasabb hatásfokon üzemeltethető, mint az atmoszferikus égő.

Turbós gázkazán: Lásd zárt égésterű kazán.

Vegyes tüzelésű kazán: Fával, szénnel és más éghető anyagokkal is fűthető szilárd tüzelésű kazán. Ez az egyik legolcsóbb kazánfajta, ugyanakkor hátránya, hogy működése nem automatizálható, hiszen a tüzelőanyagot folyamatosan pótolni kell. Puffertároló alkalmazásával ugyanakkor komfortosabbá tehető az üzemeltetése.

Zárt égésterű kazán: Más néven turbós, vagy kondenzációs gázkazán. A kazán égéstere saját környezetétől elzárt, az égéshez szükséges levegőt a készülék az épületen kívülről, egy ventilátor segítségével nyeri, a füstgáz égéstermék elvezetését is ventilátor biztosítja. Mivel nem az épület levegőjét használja, ezért biztonságosabb, mint a nyílt égésterű kazán.